„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.” (Fekete István) Karácsony. Egy évvel ezelőttig az egyetlen olyan ünnep, hagyomány, szokás…. amit imádtam, amit gyermeki lelkesedéssel vártam, amire már évközben készültem, figyeltem mely szerettem[…]
“Az otthon menedék a viharoktól – mindenféle vihartól.” (W. J. Bennett) Emlékszel az első találkozásunkra? Nem találtalak vonzónak. Nem tetszettél. Az igazat megvallva….. semmi sem tetszett benned. De pár hét elteltével fantáziát láttam benned, s maradtam. Veled. Bizonytalan voltam…. magam sem tudtam hogyan tovább, milyen lesz a kettőnk közös élete,[…]
„- Újra belevágnék. -A kalandba? …. -Másra gondolok. Rád, rám, ránk, a kölykökre, az egészre. Újra így csinálnám. Téged választanálak, mindig.” Levéltitok, melyet mindig tiszteletben tartottam, (s melyet most mégis megszegek). Emlékszem, amikor felsős diákként kiterjedt levelezést folytattam az nagy Szovjetunióba, Lengyelországba, Franciaországba .… ha anyukám felbontotta a leveleimet, számolnia[…]
„Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy[…]
„Nagyon kevés a tolerancia bármi iránt, és nagyon nehezen tudnak az emberek elfogadni bármit is, ami az ő elképzeléseiktől eltér.” (Náray Tamás) Napok óta motoszkál bennem egy érzés. Hajnalban felébredve, még csak alig érzem a szívemben. Aztán van, hogy egész nap nincs velem ez a kis kófic érzés. S egyszer csak hirtelen[…]
„Minden nap nem lehet jó, de minden napban lehet valami jó.” Szerelem. Szeretet. Hány módon lehet szeretni? Belegondoltál már valaha is? Szereted a gyermekeidet, minden csintalanságukkal együtt… a társadat, rosszabb napjain is… a szüleidet, folytonos aggódásukkal is… a barátaidat, a legőrültebb tetteikkel… a munkádat, akkor is, ha a főnököd aznap[…]
„Nem az utazáshoz kell a bátorság (…). Bátorság ahhoz kell, hogy elhagyd az otthonodat.”(S. Westerfeld) Két otthon között….. furcsa, megmagyarázhatatlan érzés…. Amikor az otthont, ami eddig a puha fészket, a béke szigetét, a biztonságot jelentette számomra…. lassan elhagyom. Magam mögött hagyva megannyi nevetés és könny, számtalan baráti és családi találkozás[…]
„A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem – csak egy gondolat: szeretlek.” (M. Péter) Az idei ünnep mindenki számára más volt (nem kicsit…. nagyon!), mint azt tervezte, szerette volna, vagy mint bármely korábbi karácsony. Nem volt ez másként nálam sem. Legalább 8 éve szerettem volna már[…]
„Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.” (Szabó Magda) Gyermekként hiszünk a mesékben, a tündérekben és lovagokban, hisszük a csodákat. Aztán elveszítjük e csodalátó képességünket, hitünket, s felnőttként gyakran furcsán szemléljük azokat, akik hiszik: az[…]
„Az ember életének ez a legjava, a szeretet és jóság kicsiny, névtelen, gyorsan elfeledett cselekedetei.” (W. Wordsworth) Az igazán közeli ismerőseim tudják, a világ legrosszabb betegei versenyen dobogós helyezésem lenne. Orvoshoz, csakis, ha már visznek. Kórházba, látogatni is csak dinoszaurusszal vontatva. Ezért, önmagam számára is meglepő, hogy 1 hete elhatároztam:[…]