„Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.” (Elbert Hubbard)
Szombat, késő reggeli. Majdnem delet mutat az óra. Nem kell sietnem az „ebéddel”, amit az utolsó percben beszéltünk meg cinkostársammal. Csodásan süt a nap. Elsétálok az üzletig. Kosarak nincsenek a veszélyhelyzet miatt, csak bevásárlókocsik. Nálam csak bankkártya és egy 100 ft-os. A biztonsági őr készséges és kéri várjak egy kicsit, megoldja a dolgot. Elrobog. Ekkor egy fiatal hölgy jön ki az üzletből, hozzám lép és átadja a bevásárlókocsiját, de nem fogadja el a 100 ft-t. Hála tölti el a szívem és pár perc elteltével veszem csak észre, hogy már egy ideje dúdolom azt a bizonyos dallamot, amit jó ideje az egész világ.
AZ IMA NEM VALLÁS KÉRDÉSE…. AZ IMA EGY ÉRZÉS
Vitathatatlan, hogy az eltelt 1 év, embereket, világokat, kultúrákat összehozó, megmozgató dala a Jerusalem. Ezt dudorászom. Gyakran. Egy fülbemászó, lelket megérintő dallam, mely táncra késztette az apácákat, a szakácsokat épp úgy, mint a 3 éves gyerekeket, a repülőtársaságok alkalmazottait vagy a katasztrófavédőket, az egészségügyben dolgozókat, a diákokat, a takarítókat és ….. azok sora rövidebb lenne, akik még nem csábultak táncra a dallam hallatán. Maga a tánc születésének története csupán annyi, hogy angolai „Fenómos do Semba” nevű tánccsoport az 5. születésnapját ünnepelte tavaly februárban, amikor felcsendült a Jerusalem jól ismert dallama. Ők meg egyszerűen csak hagyták, hogy a zene magával ragadva őket, a szívük, az érzéseik irányításával a lábaik, a testük átvegye a boldogság érzését….. és megszületett az a már jól ismert tánclépés sorozat, amit a unoka épp úgy jár, mint a nagyik. Számomra ez a dal a reményt, az összetartozást sugallja, s azt, hogy a világban jelenleg uralkodó vészterhes idők közepette is merjünk boldogok lenni, örülni a kis dolgoknak, apró sikereknek, egy mosolynak, egy kedves gesztusnak, a nap melegének…. még inkább, mint tettük azt bármikor korábban. Nem vagyok vallásos, de hiszek. Szerintem ez nem felekezeti hovatartozás kérdése. Mindenki hisz valamiben. Ez a dal számomra mégis egy csodás imát képvisel, mely vallástól, bőrszíntől, életkortól, foglalkozástól függetlenül bárkit megérint, magával ragad…. ima, melyet mindenki ért, a maga módján. Egy kis időre összefonódnak az emberi lelkek, megfeledkeznek betegségről, nélkülözésről, hamisságról, az élet sötét oldala pár percre feledésbe merül, hogy átadja helyét a reménynek….. a hitnek….melyre most nagy szüksége van a világnak! Ajánlom neked is, ha kicsit magad alatt vagy, ha nem találod a kiutat, ha elhagytak, ha megbántottak, ha szeretnéd kisírni magad vagy kedved lenne egy pár perces önfeledt táncoláshoz, akár főzés vagy portörlés közben…… kapcsolj a zenére és engedd, hogy ő vezessen. Megyek hajat szárítani és…. biztosra veheted, hogy ma tánclépésekkel a lábaimban és a hála érzetével a lelkemben teszem ezt.
Master KG feat.Nomcebo: Jerusalema
Jeruzsálem az örök város
„Jeruzsálem az én hazám
ments meg, védj meg,
többé ne hagyj el!
A helyem nem találom
a királyságom itt nem találom
ments ki, gyere velem!
Ments meg, ments meg, ments meg
többé ne hagyj el!
Ments meg, ments meg, ment meg
többé ne hagyj el…” (Fordította: Gál György István)
(2021.04.10.)