Boldogságot, nevetést…. mindenkinek! „A boldogság gyakran egy olyan ajtón szökik be életünkbe, melyről nem is gondoltuk, hogy nyitva maradt.”(J. Barrymore) A tegnapomat egyetlen szóval is le tudom leírni: boldogság. És úgy tűnik, olyan nagy dózisra sikerült szert tennem, hogy még mindig mosolyogva járok a lakásban és kellemes érzés játja[…]
Csalódások
„Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét.” (P. Chödrön) Csalódás – szinte mindig és mindenkinek a negatív, a fájó, a kellemetlen érzés villan be erről. Igazságtalanul. Hiszen hány alkalommal csalódunk kellemesen…. valakiben…. valamiben…vagy akár mi magunk is[…]
Bizalom
Régen nem jártam erre, úgy komolyan. Olykor, ha nem tudok aludni, bekukkantok, megnézek pár képet, elolvasok egy-egy bejegyzést és…. ennyi. Most mégis nekifeszültem a Dögös-Vörösnek (laptop neve) és írásra adtam a fejem. Olyannak érzem magam, mint a rég nem használt nyomtató, amibe kissé beszáradt a festék és nyikorogva, kínlódva kezdi[…]
Rohanó idő(nk)
„Az idő a legértékesebb árucikk a világon… (A.J. Jackson) Korábban, megosztottam veletek a szerelmes ovisokról szóló kis szösszenetemet. Soha, egyetlen írásomra sem jött annyi visszajelzés, mint erre. Egy ismerősöm azt írta, örül, hogy a magam köré emelt falon végre átléptem, és ha csak néhány sor által is, de visszatértem az[…]
Szeretetlennek érzem magam
“Mindannyian különböző utakat választunk az életünkben. De bárhová is megyünk, mindenhová viszünk magunkkal egy kis darabot…. mindenkiből.” Szeretetlennek érzem magam. Kicsit magyartalanul hangzik. Kicsit igaztalan, de…. mégsem hazugság. Talán inkább fél igazság. Mert van, amikor nem elég a család, a barátok szeretete, a kollégák vagy üzleti partnerek elismerése, a szomszédok[…]
Karácsony
Az alábbi sorokkal szeretnék boldog, meghitt ünnepeket kívánni nektek. „Mikor felidézzük a régi karácsonyokat, rájövünk, hogy kis apróságok – nem a nagy csodák – adják a legbensőségesebb boldogságot.” (Bob Hope) Eszembe jutott egy réges-régi ( 22 évvel ezelőtti), karácsonyi történet. Az öcsémet tüntettem ki azzal a magasztos feladattal, hogy a[…]
Szív és ész…
„Ne félj megtenni egy nagy lépést. Egy szakadékot sem lehet két kis ugrással átszelni.” (D. L. George) Azon töröm vörös fürtös buksimat, hogy történhet meg velem, (de szinte mindig,) hogy a szívem és az eszem nem pendül egy húron. Lecke az élettől? Na, ná! Próbatétel? Mi más! Szeretném, ha[…]
Kuba 2. – A leltár… :)
Kubai leltár: – 12 nap – 18000 repült km nemzetközi légtérben – 900 repült km kubai légtérben – 2300 busszal megtett km – 3100 elkészült kép – 110 videó felvétel – 1 új barátság (Judit és István, köszönöm) – 1 kitartó torokgyulladás – minimális alvás – maximális koktél és illatos-aromás[…]
Kuba 1. – Előszó gyanánt…
Nem vagyok író. Nem vagyok idegenvezető. Mégis, arra vállalkozom most, hogy megmutassam azt a Kubát, amelyet én láttam, úgy, ahogy én láttam és éreztem és szerettem. Egy turista szemével, aki nem csupán lelkes, de szerelmes is…. Kubába. Az gyorsan kiderült, hogy az egyes úti célokról csodás beszámolót képtelen vagyok írni.[…]