„Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.” (Nehru)

Sokat nevetek. Még többet vidámkodom. Virgonc és játékos típus vagyok, aki laza egyszerűséggel válik a családi összejövetel szókimondó nevettetőjévé vagy a 3 éves uncsihugi rosszalkodó, csibész társává. Nem, nem volt ez mindig így. Hosszú éveken keresztül eltemetve élt bennem ez a tulajdonság. Szunnyadt bennem, várva a megfelelő alkalomra, hogy ismét átvegye az őt megillető helyét az örökös búbánattól, orrlógatástól, önsajnálattól.

„JÁTSZANI BELÜLRŐL KELL, NEM PEDIG A KÜLSŐRE KONCENTRÁLVA.”

Akiben van legalább egy egérszőrnyi lazaság, pajkosság…. képes az életet megélni teljes játékosságában, élvezetében. A játék végig kíséri egész életünket. Gondold csak bele! Az alig néhány hónapos kisbaba hatalmas szemekkel figyeli a csörgő, mozgó játékokat, s babanyelven „kommentálja” is az élményt. Az iskolások szívesen rohangálnak focilabdát kergetve a pályán vagy a legújabb PC játékoknak hódolva képesek órákon át a gép előtt ülni. A felnőttek barátokkal kártyáznak vagy gokartoznak, paintballoznak, a nyugdíjasok rejtvényt fejtenek vagy szókirakóznak az idősek klubjában.

A játékosság, a játékra való hajlam és igény, a hétköznapok egyszerűségében is megnyilvánul. Csak lelkesedés és játékostárs szükségeltetik hozzá. Társ, aki hozzád hasonlóan még nem feledkezett el a gyermekkor önfeledt és boldog időszakáról, a játékok koráról. Ha az életet mindig túl komolyan veszed, ha kiiktatod a napjaidból a vidámságot, a játékot… attól sem könnyebbé nem teszed, sem élhetőbbé, s talán egy –egy eléd kóborolt akadályt is nehézkesebben veszel.  A játék, a játékosság az életed egyik alap eleme, mely nélkül képtelenség teljességében önmagad megélni, megismerni. Játék (bármelyikért is vagy oda) nélkül gyorsan megöregszel, besavanyodsz, beszürkülsz. Engedd hát, hogy a játék emlékeztessen az önfeledtségre, a boldogságra, elővarázsolja a benned lapuló csibész kölyök éned. S az a szívből jövő röhögés… milyen jól is tud esni!

„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.” (G.B.Shaw)

(2013.06.24.)

 

 

 

 

 

(2013.06.24.)