Néhány nappal ezelőtt haza tartottam. Nem siettem sehova, a ragyogó napsütést élvezve, ráérősen baktattam a fészkem felé. Útközben több ismeretlen-ismerőssel találkoztam, akik csahos házi kedvenceiket sétáltatták (vagy a kutyusok sarkallták sétára a gazdáikat?). Amikor már vagy a 4. kutya mondott ellent sétáltatójának, és hozzám ügetett , elgondolkodtam: nincs nálam illatozó[…]
A gépemen nagytakarítást végzek. Lementem a számomra értéket képviselő fotókat, adatokat. Átnézek ezt-azt, van, ami süllyesztő és van, ami marad. Az írástöredékek között találtam az alábbi sorokat, amit anno ugyan befejeztem, de….. akkoriban (érthető okok miatt) nem éreztem helyénvalónak, hogy megosszam, hogy mosolyogjak újra rajta…. ma viszont talán már megtehetem.[…]
A mai délután, városunkra lecsapó vihar váratlanul ért. Munkából tartottam haza, ernyővel felvértezve siettem ….. lassúnak bizonyultam. Félúton nyakamba zúdult a zivatar és hatalmas széllökések tereltek egyik oldalból a másikba. Közben csak arra koncentráltam, hogy az utamba akadt konténerekre fel ne kenődjek, mert a szél erősebbnek bizonyult nálam. Az esernyőbe[…]
Talán megtaláltam a saját utamat. Talán rájöttem az életem értelmére. Talán mégsem vagyok olyan „elcseszett” emberi egyed. És igen…. az a különleges ragyogás, amit az utóbbi időben többször szóvá tettél…. az nem más, mint: Boldogság, a’la Kata. „Mindenki, aki besétál az életedbe, megtanít valamire. Még akkor is tanítanak téged,[…]
Mindenki életében akadnak időszakok, melyeket örökre kitörölne az emlékezetéből, ha lehetne…. időszakok, melyek sokáig a víz alatt tartják, míg bele nem fullad a végtelen kilátástalanság érzésébe. ” Oltsd el a lámpát, kicsit tedd takarékra az agyad, lassíts le egy percre ember, leelőzted magad! De tudod, hogy nem tart örökké, hiszen[…]
„Vannak olyan napok, amikor azt hisszük, senkinek sem vagyunk fontosak, eleresztett a világ. És hajlamosak vagyunk akkor mi is elereszteni magunkat.” (Kornis Mihály) Hónapokkal ezelőtt, egy fotót vagy cikket kommentelve azt írtam: nem szeretnék úgy távozni ezen árnyékvilágból, hogy nem tanultam meg tangózni. Tatatatammmmm A hétvégén lehetőségem lesz rá, hogy […]
„Ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe, legalább egy halvány reménysugárra van szükség, hogy esetleg viszonozza érzelmeinket.” (F. Alberoni) Egy el nem küldött levél, barátnőmnek! Drága! Pontosan tudom, mit érzel most. Értem és átérzem a kétségbeesésedet, a bizonytalanságodat. A szerelem már csak ilyen! Hirtelen betoppan az életedbe, akadályt nem ismerve száguld végig rajta,[…]
Mai soraimat szeretettel ajánlom Ritának. A türelméért, a megértéséért, a hatalmas lelkéért…. „Nem ismered fel életed legszebb napját, amíg benne nem vagy. Nyakig. A napot, amikor elkötelezed magad, valami, vagy valaki mellett. A napot, amikor összetörik a szíved. A napot, amikor lelki társra lelsz. A napot, amikor rájössz, hogy[…]
„Este. A lány hívja az anyját, hogy megmutasson neki egy vicces, macska videót. Anya odaül a lánya mellé, együtt nevetnek. 30 gondtalan perc. Anya főz. A lányát előcsalogatja szobájából a finom illat. Míg készül a vacsora, a lány asztalhoz ül és csacsog, cseveg, nevetgél. Beszélnek időről, divatról, családról, ételekről. 20[…]
„Az anyák gyerekeik kezét csak egy ideig fogják, de a szívüket mindörökké.” Egyszer, az 5 éves uncsihugom, Panka megkérdezte: hol lakik a könny. Hm. Egy nagynéninek mindenre tudnia kell a választ. Nem majd, és nem máskor. Ott és azonnal, felkészülve a további kérdésekre. Mosolyogva azt feleltem neki: a könnyek a[…]